Skip navigation

Hungary

Landscape

Snow on the earth, clouds in the sky!
Who cares? Let it be so.
None need to marvel, for this is
The winter’s daily snow.
And by my faith, I could not tell
When winter came,
Did not a glance into the street
The fact proclaim.

I sit there in this cheerful room
With faithful friends around.
Who fill my bowl with “egri” wine,
Such as but here is found.
The friends are true, the wines are good;
Who would have more?
I now enjoy such happy days
As ne’er before.

If my contentment had but seeds.
I’d sow them o’er the snow;
A rosy bower then would bloom
And in the winter grow.
And if to heaven I then might cast
My joyous heart,
To all the world it, like the sun,
Warmth would impart.

From here the mountain I can see,
Where Dobó once his name
Inscribed with sword and Turkish blood
Upon the page of fame.
Ah! until such a man as he
Again we see,
Much water will the Danube hear
Into the sea.

Ah! long is withered now and dead
The Magyar’s blooming spring,
And apathy inglorious
Doth to the nation cling.
Will ever spring again return
Into our land?
And will once more our plains and fields
In growth expand?

Tis joyless thought; but seldom I
Enjoy a feast so rare.
So let us not our pleasure mar
By memories fraught with care;
And, after all, do sighs abate
Or temper grief?
The minstrel ’tis alone who find,
In song relief.

Let us our country’s cares not heed
For this one day alone,
And each sad thought of her let us
Now, while we drink, postpone.
Fill up once more! Another glass
Of glowing wine;
And still one more to follow that
None should decline.

Well, well! What do I notice now?
A cycle means each glass;
My mind now in the future roams,
While I the present pass.
And in this future I once more
Again rejoice,
For now throughout my fatherland
Rings freedom’s voice.

(Alexander Petőfi, Voices from Eger)

Földön hó, felhő az égen -
Hát hiszen csak hadd legyen!
Rajta nincsen mit csodálni,
Télen ez már ígyen megyen.
Én ugyan nem is tudnám, hogy
Tél vagyon,
Ha ki nem pillantanék az
Ablakon.

Itt benn űlök a melegben,
Környékez sok jóbarát,
Töltögetve poharamba
Egri bércek jó borát.
Jóbarátok, jó borocska -
Kell-e más?
Kebleinkben a kedv egy-egy
Óriás.

Kedvemnek ha magja volna:
Elvetném a hó felett.
S ha kikelne: rózsaerdő
Koszorúzná a telet.
S hogyha földobnám az égre
Szívemet,
Melegítné a világot
Nap helyett! -
Idelátszik a hegy is, hol
Dobó a hír könyvibe
Nagy neve örök betűit
Török vérrel irta be.
Hej, az volt ám még az ember,
Biz az ám!
Míg olyan lesz, sok víz elfoly
A Dunán.

Elvirúlt már a magyarnak
Tettvirágos tavasza!
Hosszu gyáva tespedésben
Pang, sínlődik e haza.
Megjövend-e még az elszállt
Kikelet?
Lesz virány e régtől puszta
Hon felett?...

Eh de hagyjuk, hagyjuk ezt most!
Úgyis ritkán vígadok;
E napot ne háborítsák
Legalább a bánatok.
S a sopánkodásnak ugysincs
Sikere,
S mit tehet mást a lant gyönge
Embere?

El tehát a hon bajával,
Most ez egyszer el vele!
A kitört bút minden ember
Új pohárral öntse le.
Új pohár bort hát, barátim,
Új pohárt!
S ismét újat, az előbbi
Ha lejárt.

Igy!... de ím, mit veszek észre?
Egy század minden pohár;
A jelen hátam mögött van,
Lelkem a jövőben jár.
A jövőben vígan élek,
Boldogon!
Mert nem árva már az egykor
Árva hon.

(Alexander Petőfi, Voices from Eger)

Hungarian agricultural landscapes

1. Cultural dimension

Considered in national planning and policy:

Some features e.g. burial mounds and earth fortresses enjoy ex lege protection, meaning that the features are protected regardless of their recognition by legal authorities.

2. Typical agricultural landscape types

3. Cultural elements connected with national agricultural landscape

4. Disciplines and professions dealing with agricultural landscapes as cultural heritage

5. National governmental departments dealing with agricultural landscape and cultural heritage

Department of Geography, University of Cambridge EU culture programme EU culture programme